Bélpokol

Közismert, hogy nem vagyok lelkes rajongója a plázás ázsiai étkezdéknek, de a címben említett létesítmény olyan kellemes élmény volt, hogy mindenképpen szerettem volna, ha még idén (2019-ben) kikerül róla a bejegyzés. (Warning: bújtatott BUÉK-ozás alert!)

A hazai ázsiai jellegű közétkeztetés másik zászlóshajója, orrhosszal a szecsuáni csirke mögött, az európai ízlésre baltával rászabott, (szégyenletes) autentikus gombás csirke. Az olvasóközönség végtelen szerencséjére módomban áll most ezt a titkos receptet megosztani.

Jé, új bejegyzés! Ja, ezt nem nekem kell mondani.Akkor: Boldog Karácsonyt!És: Boldog Új Évet!Magyarázkodós blabla:- gagyi kaja, illetve olcsó, de jóféle kaja azért nincs, mert helyrebillentem anyagilag, és már nem a legolcsóbbat kell megvennem mindenből- Don Pepe kritika azért nincs, mert asszem…

Az asszony régi vágya volt, hogy kipróbáljuk a helyet, hát elmentünk, és kipróbáltuk. Az Egyetem tériben voltunk, amit valamiért Papnövelde utcainak titulálnak, biztos jobban hangzik így. Egyébként elvileg mindegy, hogy melyikről beszélünk, hiszen franchise-rendszerről lévén szó, a világ (és benne…

Nem szoktam kínai étterembe járni, de most a párommal, és a gyerekekkel végre lehetőségünk adódott, hogy olyasmit is együnk, ami nem két szelet kenyér között van.

Wok n'go a hely neve; ezúttal is helytálló volna elidőzni afelett, hogy miért fontos az ázsiai büféket irreleváns dolgokról elnevezni, mivel a Jangcéhoz, a tavaszhoz (vagy a jó ízhez) semmi, a sárkányhoz, pedig mint feltálalt összetevőhöz, még kevesebb közük van. Pont annyi, mint a 200 literes,…

Az egység kezdett már kapóra jönni, mivel az utóbbi időben (szerencsére) jóval több átlagosan tűrhető, vagy annál jobb kínaiba futottam bele, mint rosszba; márpedig a blogolvasó nagyérdemű jobban szereti a fikázást, mint egy négyéves.Na, ezúttal végre megkapja.

Régóta tervezem, hogy írok egy durván lehúzós bejegyzést egy kínairól, főleg, mióta az asszonyom megvádolt azzal, hogy én igazából szeretem a kínai kaját. Ez még akkor is megalázó és sértő, ha történetesen igaz.Értekezésünk jelen alanya nem elborzasztóan rossz, igazából a legnagyobb baja, hogy…

Szakítottam a már megszokott, és bevált egyszeri próba - egyszeri kritika formulámmal, méghozzá okkal. Két, egymást követő napon is fogyasztottam az egységben, és ritkaságszámba menő minőségingást tapasztaltam.Eképpen.

Léteznek rossz, alkalmatlan emberek szerencsés környezetben, léteznek tehetséges emberek rossz helyen, és léteznek alkalmatlan, ámde amúgy jóravaló emberek, végtelenül rosszul bepozicionált…