Többször fenyegetőztem már azzal, hogy a tavaly augusztustól a blog indulásáig összeszedett termékekről is írok majd pár rövid, méltató sort. Most tettre váltom a gondolatot.
Mivel úgy az objektív számadatok, mint a szubjektívumok erősen megkoptak az eltelt idő során, ezért előre szólok, hogy a bejegyzések se naprakészek, se tűélesen tárgyilagosak és bő lére eresztettek nem lesznek.
Az első adagban a kollégiumi-, és általában az agglegény szakácsművészet nonplusultrája, a zacskós tésztaleves került terítékre. (Meg az Egyéb.)
Elöljáróban néhány gondolat a tésztáslevesekről.
Igazán nem akarok egy bizonyos terméket kipécézni, se megnevezni azt, de a Smack leves a felelőtlen burzsoázia játékszere. "Csak bedobok egy Smack-levest, mert én is 'közülük való' vagyok, és sok a dolgom". A Smack leves egyéb gyarlóságai mellett jellemzően
- nem authentikus
- nem finom
- nincs íze
- szar a tésztája
- indokolatlanul drága.
Rendes magyar ember kínai piacon, fede szemű embertől szerzi be a vi-valami nevű (vifon, vishu, stb, a továbbiakban: visung), tök eredeti, egyébként Lengyelországban előállított tésztáslevest. 60ft-tól felfelé a csillagos ég (=300ft) a határ, de igazából 110 ft fölött már kérdéses a kínai leves gazdasági létjogosultsága.
Régebben természetes fícsör volt, hogy a tésztát egyfajta snack-ként, magában is el lehetett ropogtatni, de azok még tényleg eredeti cuccok voltak, manapság ezt már nem javaslom.
Figyelmeztetés: az erős olajok valóban erősek! Aki nem bírja, az inkább bele se tegye.
Shanghai Garden - Chicken & Curry
A fantázianév megtévesztő, mivel voltaképpen a Csíkos saját márkás termékéről van szó. 60-90 ft, de értékelhetetlenül kevés.
A feliratnak se dőljünk be. Maga a kész étel nem "hot" (hacsak nem a hőmérsékletére céloztak), se nem currys. (Hogy mennyire csirkés, arról nyilván elmélkedni sem érdemes.)
A tésztája eleve liszt-szagú, főzés után lisztes ízű. A belevaló por pedig leginkább semmilyen. Hiába a temérdek ízfokozó, ha nincs benne semmi, amit lehetne fokozni.
2/10, de egy szelet vegetás kenyérrel jobban járunk, ha semmi más nincs otthon.
Vifon - Wok Smoka
A Madárban sokáig hegyben állt, és nem tudták annyira leakciózni, hogy elhordják a vevők - úgy látszik, a magyarok még túl bizalmatlanok a csirke/marha/sertés/garnéla szentnégyességen kívüli variációkkal szemben.
Súlyosbította a dolgot, hogy a "Wok smoka" íz nem sokat mond se első, se sehányadik hallásra sem.
Igen, jól sejtjük: lengyel termékről van szó. Én bevállalós voltam, és mikor már valami 40 ft-ért árulták, betáraztam párat.
Nem bántam meg. Ugyan nem levesként, hanem kimondottan tésztás egytálételként kínálják, azért lássunk át a szitán: ez valójában leves. Egytálétel akkor lesz, ha kevesebb forró vizet öntünk rá.
Kiadós volt, a tésztája gumis és vastag. A lé/szósz/öntet/por, nevezzük aminek akarjuk, szintén jó volt, nem túl jellegzetesen fűszeres, egy kicsit savanykás. Valamiképpen még a kínai büfés takonyszósz sikamlóssága is visszaköszönt.
Kategóriájában 10/10, de mivel ez azért a műételek között is a legműbb, nem lehet több 8/10-nél.
Egyéb: narancslé rasszistáknak (Holiday Narancs)
Nem tudom, hol és mikor lőttem a fotót, nem tudom, mibe került ez a vegyészek torzszülöttje, és bátorságom se volt megvenni, hogy megtudjam, milyen lehet az íze.
Kvízkérdés: mi hiányzik a képről?
Utolsó kommentek