Eltűnődtem, hogy nem jól van ez így, hogy a túlzott korrektség miatti igyekezetem jegyében addig nem írok kritikát egy kínairól, amíg legalább háromszor-négyszer nem fordultam meg benne. Hiszen az étterem, az is csak egy szolgáltatás. Ahol egyszer megengedik maguknak a rossz minőséget, ott nincs bocsánat: mert ugyanez bármikor megtörténhet, hisz náluk ez "belefér". Szóval nem semlegesít tíz jó élmény egy rosszat, ahogy a műkorcsolyában se lehet 10 pontos egy kűr, ha elestek valahol benne.
Sőt: a Michelin-kritikusok is csak egyszer esznek valahol, mielőtt kritikát írnak róla. Márpedig, amelyik módszer elég jó a világ legrangosabb étteremkritikusainak, az jó lesz nekem is.

A fentiek után sejthető, hogy a buszállomás háta mögötti étteremben nem fordulok meg minden nap, tekintve, hogy csak a munkám miatt vagyok a környéken megtalálható. Ám valamelyik nap - egy kedves ügyfél lelkes ajánlásának köszönhetően - két cím között bepróbáltam. (Igen, hímprostituált vagyok, és igen, házhoz is megyek.)

Alapvetően előítéletes vagyok a forgalmas helyen lévő büfékkel, hisz ezek pusztán az egyszeri, soha vissza nem térő kuncsaftokból is megélnek. Ezúttal azonban kellemes csalódás ért: ez egy jó kajálda.

Kicsiny, sötét, ámde hangulatos, egészen krúdygyulás a hangulat a vendégtérben, (retkes) kockás abroszok, miegymás. A kis sárga fazon az ajtó mellett, hosszában elhelyezkedő pult túloldalán ül, és a szemét a másodperc tört részéig sem veszi le a tv kínai adást sugárzó képernyőjéről.

Az adagok nem nagyok, és nem is túl olcsók, de guszták. Az eladó srác ugyan nem a mikrosütő Paganinije ( a leves tűzforró, a főétel jéghideg lett), de rendes és gyors. Ja, igen: a leves a menühöz ajándék.

Az ajándék leves nem volt sok, állagra selymes, kissé sötét színű, és a szakács láthatóan a "pürévé szeletelés" iskoláját követi. Viszont ízre egyértelmű umami. Eddig ilyesmivel még nem találkoztam, de most már pontosan tudom, hogy milyen az ízfokozó íz: az első falatnál azt éreztem, hogy de erős íze van ennek a levesnek, ez nagyon valamilyen ízű! Nem tudom, mit érzek, de azt nagyon! Na, ilyen a na-glutamát íz.

A főétel elég húsos volt, elég szaftos, ezúttal marhahúsos gombócot toltam, és kivételesen elhittem, hogy valóban marhahúsból is készült.

Csónakkanál, TAO, és tálcatartó nincs, de annyi baj legyen, ez egy ajánlható hely, 7/10.