Bélpokol

Rólam az a lesújtó kép alakulhatott ki ezen blog alapján, hogy ki vagyok akadva a tejtermékekre - ami nem igaz, sőt!
Amire ugyanis valójában ki vagyok akadva, az az, amikor az élelmiszeripar valamit másnak (-többnyire tejterméknek) akar beállítani, ami egyébként nem az. Pl margarin, ami nem vaj; pizzafeltét, ami nem sajt; tömlős sajt, ami még meg sincs írva, de majd utólag rakok rá egy aktív linket; és a sajtos párizsi, ami meg se nem sajt, se nem hús (se nem hal).
A quark pl egy tök menő dolog, vizslassuk is meg, hogy ez a valami akkor most vagy micsoda, vagy hová megy.

Az Élelmiszerkönyvet ugyan nem csaptam fel, az internet pedig nemes egyszerűséggel elintézte annyival a dolgot, hogy quark=túró (német eredetű szó).

A dolog ennél sokkal összetettebb, itt ugyanis a túró, a joghurt, és valamilyen gyümölcs, vagy vanília társításáról van szó.

Eddig kétfélét volt szerencsém kóstolni. A Landliebe verziója joghurt és túró elegyeként definiálja magát, míg az Aldi saját márkása (=milfina) friss sajtot emleget, túrót nem.

A fene se tudja, szerintem apróra pépesített, és joghurttal elkevert túróhoz állunk a legközelebb, ízben és állagban is. Mindkét termék nagyon finom egyébként, persze egyik sem a rossz minőségéről hírhedt. Mindketten hasonló ízekben, és hasonló kiszerelésekben (500g) nyomulnak, nyilván a Landliebe kicsit drágább, mint a saját márkás - jé, nahát.

Ami a gyermekkorát még az előző rendszerben pergette, az nosztalgikus könnyekkel fogja a szájában forgatni ezt a desszertet - hangulatában, állagában, jellegében tökéletesen megidézi a korabeli krémtúró-túróhab-rétegelt túrókrém vonulatot.

Az ára, nos, az lesz ennek az újfajta dolognak a hazai Achillese, mert az bizony majd a duplája a 2-300 ft-os szinten mozgó, nagy kiszerelésű joghurtokénak.
És hát a "magyar ember" még mindig árérzékeny, közhely, de így van. Minek vegyen valamit duplaannyiért, ha feleanyiért ugyanúgy vehet "kanalazható" gyümölcsjoghurtot is?

Mert ugye abba ki gondol bele, hogy az igényesebb germán piacokról kipergő, osztrák és német tejipari késztermék-termelési mellékvágányok végtermékei, melyek nyomott áron a keleti gyarmatokon landolnak, mégis mitől állnak meg a kanálon?
Aki már készített otthon joghurtot, teljes tejből, és oltókultúrából, az tudja, hogy a "joghurt", az alapból "ivó". Hát még ha gyümölcsvelőt, gyümölcspépet, vagy gyümölcslevet is kever az ember hozzá.

Viszont a 4 decis, 135 ft-os "gyümölcs""joghurt", 0,5%-os zsírtartalommal(!) azért áll meg a kanálon, mert a savóból kutyult joghurtkezdeményt felütik némi állományjavítóval (guargumi, szentjánoskenyérmag-liszt, keményítő, traktorgumi-őrlemény, stb), meg persze megy bele a jóféle bíbortetű-préselmény, meg a céklalé, és kész is a fincsi epres joghurt.

Na, szó se róla, nem vetem meg a hitvány kaját én sem, megeszek én is mindent, amibe elég kukorica-szirupot nyomtak (márpedig ezekbe ELEGET nyomnak), de a quark - egyelőre úgy tűnik - másik ligában játszik.

Egyétek, hogy gyökeret tudjon verni nálunk is!