Bélpokol

Annak örömére, hogy megszépült és némileg egyedivé változott az oldal (amiért ezúttal is Iminyó pajtásomnak kell köszönetet rebegni), el is tűntem pár hétre. De aggodalomra semmi ok, ez nem jelenti egyben azt is, hogy végig a Gundelben, izé, akarom mondani a Costesben ültem, vagy éppen a Culinarisban vásárolgattam, ó nem.

Az eltelt idő alatt felgyűlt élmények közül az önkényesen kiválasztott mai első, a kínai éttermek jokere, az Oishi-nek reklámozott, valójában többnyire egyeduralkodónak számító TAO teaital lesz.

Étkezés után inni kell, ez alap. Könnyíti az emésztést, kimossa a szájat, hűti az ételt, stb.
A kommersz szénsavas cuccokat én speciel nem bírom, innám, de a szénsavtól csuklok. Komikus, de ez van: ráadásul nem diszkréten csuklok, hanem előjelek nélkül, és hangosan, úgy, mint egy kistermetű kutya, ha a farkára lépnek.
Ásványvízért fizessen, aki hülye, ha már iszok, legyen valami íze; így jobbára gyümölcsös löttyök és ízesített teák maradnak a porondon.

A kínai büfék szinte mindegyike tart a kínálatban, az ismertebb, boltban is kapható márkák mellett sajátos, jellegzetes, egyedi teákat, ezek, mint azt a bevezetőben említettem, legtöbbször a TAO márkanevet viselő, népes család tagjai (hahaha, kínai, népes család, érted, mindegy, hagyjuk).

A hasábformájú, ízlésesen díszített fél literes üvegekben a legkülönfélébb, szokványos és szokatlan ízek találhatók, a 250 ft-os ársávban. Nem olcsó, de zömében finom. Őket kell keresni a hűtőben:


Zöld tea van benne, meg sztívia, ami a 2010-es évek szaharinja, most még nem tudjuk, mit okoz (rákot? allergiát? impotenciát?), majd 2020 környékén megtudjuk, addig meg bízunk benne, hogy valóban egészséges. Ja, igen, és van benne egy rahedli tartósítószer meg aroma, dehát attól finom.

Mint mondottam, extra ízekben is elérhető, a gránátalmás nagyon finom, régi ismerősöm, ha lehet, mindig olyat veszek. Finom, illatos, édes, és ha ettem volna már valaha gránátalmát, pláne olyat, amit éretten szednek le a fáról, akkor bizonyára a jellegzetes gránátalma-ízzel is ki lennék békülve (evett már valaki természetes termőhelyén gránátalmát? hazudósok, kezeket le). 10/10, tökéletesen ajánlható innivaló, bár nem a legolcsóbb.

A blueberrys (áfonya?) viszont hihetetlenül rossz volt. Lehet, hogy csak véletlenül "nyúltam bele", és kifogtam egy tesztert, olyat, amibe az üvegmosó gyárban vegyszert öntenek, és azzal ellenőrzik, hogy a "szagoló robot" biztonságosan kiszűri-e a veszélyes palackokat, nos... jelen esetben nem szűrte ki. Édeskésnek édeskés, de masszívan vegyipari ízű és szagú valamit kaptam, megittam, mert (hülye vagyok) drága volt, és amúgy sem szeretek ételt kidobni, de a legrosszabb csak ezután jött: nem túlzok, legalább másfél napig vegyipari szagút büfiztem utána.
Nem kívánom temetni a terméket, mert évek óta hű fogyasztója vagyok, de az áfonyásat egy jó darabig elkerülöm, az is biztos. 1/10