Mostanában rákaptam a sajtkrémre. Sajnos. A mai reggelimhez a feltétet az InterFenyőben szereztem be. Egyből kettőt vettem, ha már kóstol az ember, akkor legyen kövér (a lúd, ne az ember). Egy megtévesztően lazacszínű sonkást, és egy megtévesztően zöldfűszeres színű zöldhagymást. A mai áldozat a sonkás lett.

Mint ahogyan az látható, nem szabad semmi hatalmas dologra gondolni. A compact mini fogyókúrás titkárnő deluxe zónaadagjához van szerencsénk, 100gramm gyönyörűség, a letisztultan, korai kilencvenes évek stílusában megdizájnolt, elég könnyen szétszakadó alutető alatt. (Külön megjegyzést szenteljünk a lejárati dátumnak: 2014 május 28. Milyen sajtkészítmény áll el 4 hónapig? A válasz: semmilyen.)



A szerénységet az amúgy sem hivalkodó méretű csomagolás belsejében tovább sikerült fokozni. A képen látható kiskanál koppanásig van a sajtkrémbe állítva. A fél doboznyi légréteg nyilván valamiféle speciális csomagolás, és tartósítástechnológiai furfang, mint a chipsben a védőgáz. De kóstoljunk bele!

Aki volt a szocializmusban kisgyerek, és közoktatásban menzás, az ismeri az ízt, ami lecsap a szájra. Ez az "edd meg, nagyra nősz" korszakot idézi, nem jó, de legalább kevés.
Próbáltam kétféleképpen felvinni a kenyérre a cuccost, vékonyan, ahogy a normális emberek, és 8mm vastagon, ahogy a reklámokban szokás. A vékony verzió nem okozott csalódást: enyhén sós, ún.: "vegyipari sonkaíz" ízű valamit kaptam. A vastag megoldás már problémásabb volt, a sós íz felerősödött, és ellepte a számat egy evés után órákkal is jelen lévő, ragacsos-letapadt érzet.

A krém állagra jól elkevert ragasztó szerű, meglepően sűrű, na, azért nem a vágható kategória. Őszintén szólva kisebb szárazanyag-tartalomra számítottam. Kisebb ""sonka""-darabok is találhatók benne, nem is kevés, de semmi pluszt nem adnak.

Méretéhez képest elég kiadós, már a harmadik kenyeret kentem, mire végre elfogyott. Jól eltelít, ezzel nincs gond.

110 és még valahány forint 100g, ez nagyon baráti, lehet próbálkozni olcsóbban megreggelizni úgy, hogy a megoldásban nem szerepel párizsi.
Megjegyzendő, hogy pénteki kenyérrel, és édesítetlen teával ittam, lehet, hogy friss kenyérrel, és tejjel jobb lett volna.
Árnyalja továbbá a képet, hogy nemrég vettem a piacon 400 ft-ért 200-250g házi sajtkrémet, na az egyszerre volt finom és kiadós, szóval önkéntelenül is ahhoz hasonlítottam, ami igazságtalan, mert nem egy kategóriában versenyeznek.

4/10, nem kevesebb, mert olcsó, de nem is több, mert sok olyan esetet láttam már, mikor olcsó étel volt kimondottan ízletes.