Kókuszos

A múlt héten akadtam rá erre a termékre az Interfenyő leértékelt pultjában búvárkodva. Egy túró-rudi szerű valamit kell elképzelni, ízléses papírdobozban, mindjárt kettőt. Belül túró, cukor és kókusz, kívül kakaós bevonómassza (na nem, majd uruguay-i étcsokoládét raknak rá).
Mennyiségre 2*30 gramm, ami megfelel két, átlagos, normál méretű rudinak.
Magyar termék (állítólag).
25%-al leértékelve volt 134 Ft, ami nagyon baráti, egy rudi 67 Ft-ra jön ki, teljesen megéri.

Engem nem volt nehéz megvenni, kis túlzással Steiner Kristófot is leápolnám szájjal, ha kókuszos óvszert húzna. Ugyan a csomagolás belseje ragadt a kicsapódó cukorsziruptól (ez a szavatossági határuk szélén egyensúlyozó édesipari termékek sajátja), de beleharapva nem ért csalódás. Sőt!
A Bounty, a kókuszos Kinder Pingui, és a pöttyös rudi legszerencsésebb génkeveredése született meg.
A burkolat vastag és ropogós, a belsőség karakteresen kókuszos, nem tolakodóan édes, nagyon finom. És a két rúd elég kiadós is, betoltam mindkettőt, de nem maradt hiányérzetem.

Kategóriájában a piac jelenlegi legjobbjára sikerült rábukkannom, kókuszimádóknak és rudiimádóknak egyaránt bátran ajánlom.
10/10

Natúr

Az első jó tapasztalatok után tudatosan kezdtem erre a finomságra vadászni. Be is zsákoltam legott kettőt (tehát 2*2-t), de mikor megkóstoltam, vettem csak észre: ez bizony natúr. Vigyázat, a csomagolás nem túl bőbeszédű!
Ár, mennyiség, minden ugyanaz, de az íze… atyaég. Nem tudom, ki emlékszik gyerekkorából a Fagifor nevű köptetőre. Mellékízre, de főleg mellékaromára (=szag) teljesen olyan volt.
Én nem szeretnék Fagifor-ízű édességet enni.
Remélem, ez csak valami egyszeri kisiklás volt, mert ez a változat csakis az ár/mennyiség aránya miatt nem bukta.
2/10

Epres

Nem vagyok az a fajta, akit egy jó kezdet után könnyű holmi apróbb bakikkal eltéríteni. Tehát, mikor a köptetős élmény után napokkal megláttam a sárga címkét az epres verzión, úgy gondoltam: ezt is próbára teszem.
Aki olyasmi töltelékre számít, mint az epres/barackos rudikban (ahogy én is), azaz valamiféle elkülönülő zselés rétegre a rúd közepén, az csalódni fog.
A milx tölteléke eperileg homogén, rózsaszínes árnyalatú. Ízélményre az epres Americana szintjét hozza, ami nem túl magas. Robbanócukor-szerű eperaroma-kristályokkal operálnak, amit sokan biztos élveznek, én speciel utálom a ropogást meg a pezsgést a számban. Bevállalós vagyok, és tudatos táplálkozó: ha osztályzott gyöngykavicsot akarok enni, akkor a Tüzépbe megyek uzsonnáért, nem a Fenyőbe.
Sajnos megint betámadott egy enyhe gyógyszeres utóíz. Érdemes lenne utánajárni, hogy nem az Egis valami leányvállalata a gyártó?
Ja, és tolakodóan édes. Sajnos.
Az összkép tehát semmi extra, 5/10.

Találat(ok) időpontja: 2014. Január