Köszöntök mindenkit, aki még itt van, a blog 2021-es bejegyzésében! Jó, talán idén egynél több is sikeredik majd, de a házat ne tegyétek fel rá.

A globális környezetváltozás szívügyem. Mármint annak a megállítása, visszafordítása.

A modern, jóléti ember által a leghasznosabb dolog a témában, amit tehet, az állati eredetű élelmiszer fogyasztásának minél jelentősebb visszaszorítása.
Aki szeretne, utánakereshet a pontos százalékoknak és számadatoknak, én itt és most csak felsorolom, milyen vonzatai vannak a húsfogyasztásunknak - annyit elmondok azért, hogy jelentősek.

Környezeti szempontból
- az üvegházhatású gázok kibocsájtásának nagy hányadáért felelős a húsipar
- a mezőgazdasági termelésre fogható területek nagyobb(!) hányadán folyik takarmánytermesztés
- kapcsolódóan: az erőirtások oka is elsősorban a takarmány-termőterületek, és a legelők növelése
- a természetes élőhelyek pusztulása a vadon élő állatok (-növények) tömeges kihalásával jár
- ugyanitt meg kell említeni a tömeges lehalászását a világtengereknek, mely a kereskedelmileg értéktelen vízi élővilág szemétként kezelésével, példányaiknak kiirtásával, élő-, szaporodóhelyeik feldúlásával jár
- az ivóvíznek is jelentős része megy el az állattartásra
- a levegő mellett a rengeteg gyógyszerrel, hormonokkal kezelt széklet-vizelet a talajt, a talajvizeket, az ivóvízbázisokat rongálja.

Állatvédelmi, etikai szempontból
- eléggé közismert az "olcsó" hús ára, az állatok minden egyéb élőlénynél nagyobb tömegeinek rövid életük során végigélt szenvedései, a zsúfoltság, a rossz táplálék, a kiskakasdarálás, a borjak elválasztása az anyjuktól és a kényszertejeltetés, a tenyészállatok állandó, erőszakos terhesség-szülés ciklusának fenntartása, és persze a végén a levágás módja.

Az ember egészsége szempontjából
- nem vagyok harcos vegán, de az ember emésztőrendszere nem a kutyáéhoz, hanem a sertéséhez, vagy inkább a csimpánzéhoz, a gorilláéhoz áll közelebb
- ezen állatok ugyan meg tudják emészteni az állati fehérjét, de nem ez az elsődleges táplálékforrásuk
- jelenleg jóval több állati fehérjét és zsírt viszünk be, mint amennyi a legkonzervatívabb táplálkozástudományi szakemberek szerint is ajánlott
- soha, senki a történelemben nem szenvedett még állati fehérje hiánya által okozott betegségtől, vagy gyengeségtől
(- pl a gorillák hímjei 250 kilós színizom monstrumok, és a táplálékukat kizárólag növények hajtásai teszik ki, igaz, abból 50 kilót elrágcsálnak egy nap)
- a fogazatunk, az emésztőnedveink, a bélrendszerünk, és kb minden növényi táplálékra van tervezve: gyümölcsök, fiatal zöldségek, magvak, gumók, ilyesmik
- a füstölt, feldolgozott húsok nagy valószínűséggel növelik a rák kialakulásának kockázatát
- a túlzott hús/zsírfogyasztás elhízáshoz, magas koleszterinhez, magas vércukorszinthez vezet(het)
- az antibiotikumokkal telitömött állatok teje-tojása-húsa rezisztens baktériumtörzsek kifejlődéséhez vezet.

Látható, hogy a vegaság félmegoldás, mely a fentebb felsorolt problémák túlnyomó részét konzerválja: azzal, hogy továbbra is eszünk tojást és tejtermékeket, fenntartjuk az állattartást, a különbség annyi, hogy az állatot a végén nem dolgozzák fel - csak jobbára ugyanúgy levágják, mint eddig, nem fogják a vegák kedvéért halálba simogatni és énekelni őket.

Jómagam nem vagyok egy klasszikus macsó (nem klasszikus macsó sem vagyok amúgy), teljesen jól elvagyok hús nélkül, simán megeszem a köretet magában, vagy a főzeléket feltét nélkül. Ennyi, amit egyelőre tehetek, meg persze a trendek ütőerén tartom a kezem. A fogyasztók igényei világszerte a változás szeleit gerjesztik, és ezt a szélvihart erősíti a tüdőkapacitásához mérten egy ideje a Don Pepe is.

Most februárban jött el a lehetőség, hogy kipróbálhassam ehavi extra pizzájukat, a Vegán "húsimádó" pizzát.

Lúd legyen kövér(!) alapon, szénhidrátcsökkentett tésztával rendeltem, így az ebédem oly egészséges és trendi lett, hogy még a harmadfogzásom is megindult tőle.

A szikár tények: a feltétek lényegi részét a borsófehérjés füstölt frankfurti (melyet a pizza szélébe göngyölnek); a pikáns füstölt kolbász (nemderülkimiből); szejtán (mely a húsos ragu képzetéért felel); és a vegán mozzarella adják.
Utóbbiról nincs mit beszélni, a Csízió margarinalapú pizzafeltét több évtizedes találmány már, meglepően sajtszerű, íze ugye nincs, dehát ez amúgy is "mozzarella", annak meg akkor sincs, ha díjnyertes bivalyokból nyerik ki.
A húspótlás kezdi kinőni a gyerekcipőt, de... ez még nem felnőttcipő. Attól még messze vagyunk, hogy a húspótlék feltünésmentesen pótolja a húst. A frankfurti állagra mármár krémszerű, emlékeztetett a tesco gazdaságos virslire, még a kék-fehér csíkos korszakból. Nagyobb falatokban, pláne a tésztával együtt fullasztó, íztelen-szagtalan (füstölt??) élmény volt. Lehet, hogy csak a tudatalattim játszott velem, de nekem áthallásos volt benne az olykor előbukkanó, ám egyáltalán nem kellemetlen borsó íz.
A pikáns füstölt kolbász megintcsak a "nem rossz" kategória; a vékony, de nagy sűrűségben érkező szeletkék jól néztek ki, de a legkisebb fizikai behatástól atomokra morzsálódtak szét, szárazak voltak, és se nem pikánsak, se nem füstöltek.
A szejtános ragu menthette volna a kategóriát, de... nem tette, ugyanaz, mint ugyanezek: kelletlen, száraz, ízetlen képződmény volt, amit kissé nehezen értek, hisz ez épp egy olyan pont lett volna, ahol egy kissé merészebb fűszerezéssel lehetett volna erősíteni az illúziót.
A tészta viszont örvendetesen kiforrott az évek során: mármár ruganyos volt, kellemes, ízes. Bár a pizzaszeleteket furcsamód tányérból, késsel-villával lehetett csak elfogyasztani, nem tudom, melyik alkotó ilyen áztatós, vagy talán a teljes kiőrlés elveszi a fickósságot, de így sem volt rossz, mindenesetre ez a pizza, ebben a formában nem egy utcai, padon ülve, dobozból evős fajta.
A pizza legerősebb részét a zöldség-vonal tagjai adták: a lilahagyma, paradicsom, kaliforniai paprika, és persze a bőséges BBQ-szósz. Túlzás ennyit fanyalogni, de a zöldségek talán egy kissé roppanósak is maradtak, gondolom a növényi hús nem igényel annyi hőkezelést, mint a hagyományos - így a zöldségek sem igényeltek annyit, nem is tehettek mást.

A Lányok a hónap másik extra ételét kérték: húsgolyókat malacfarka burgonyával, és mártogatósokkal. Elég kiadós volt egy adag így nekem is maradt.
Karakteres, kemény, mármás pattogós, "ikeás" húsgolyókról ábrándoztam, ezzel szemben egy igen óvatosan fűszerezett, légiesen könnyű fasírt-szerű golyóbist kaptam. (Nyilván egynél azért többet.)
A malacfarka burgonya, az... nos hát, kunkori sült krumpli, és mint ilyen, jó.
A zöldségpálcikák meg, némi meglepetésemre, nyersek, szóval ne valamiféle zöldségfondüzéshez való hirtelen, panírban vagy bundában kirántott zöldségekre gondoljunk, hanem... zöldségcsíkokra. Nyers.
Az öntetek viszont finomak voltak. Hurrá! Egyetek sok öntetet. Jó, ezt az ételt inkább hagyjuk is.

Visszatérve a vegánságra, és összegezve a gondolataimat a folyamatok jelen állásáról:
A DP jószándékúan próbál jót cselekedni. De én egyelőre azt tanácsolom, hogy aki nem akar húst enni, az ne egyen. Az egyen zöldséget, meg gyümölcsöt. A növényi alapú húspótlékoktól ne remélje azt, hogy megadják a húsevés alapélményeit, az ízt, az illatot, az állagot, a kinézetet.
Remek, teljesen hús(-tojás, -és tejmentes) ételek léteznek, megannyi kiváló fogás zöldségből, gombából(!), hüvelyesekből (v.ö.: Hannibal Lechter), brokkoliból, kelbimbóból, vagy épp szójából(!), ha nagyon nincs más.

Vagy rendeljen a DP-től zöldséges (talán Veteményes a neve?) pizzát, az pl nagyon jó.
Vagy inkább főzzön otthon, ha a környezetért aggódik.
Vagy álljon négykézláb, és legeljen. Az mégjobb. Vagy, ami az ökoszisztémának a legjobb: haljon meg! De ha mégse, akkor egyen DP önteteket. Azok igen finomak!

Komolyabbra fordítva:
A húsevéstől még egy, de inkább két generáción keresztül nem szabadul meg a bolygó. Én a szintetikus műhúsokban látok nagy lehetőséget, szúnyoglárvából, hernyókból, férgekből, különféle invazív özönállatokból, laboratóriumi módszerekkel szintetizált fehérjék, melyeket hússzerű anyaggá ötvöznek. Hamburger-húspogácsa, bolognai szósz, és még néhány hasonló eredmény már született, ezek még nem a jelen, de a közeljövő zenéi.
Addig meg érdemes megtartani pár szabályt:
- Légy vegán! Ne vega, vegán!
- Ha ez nem megy, akkor iktass be húsmentes napokat!
- Ha állati eredetú terméket veszel kerüld a nagyüzemit, a globálist, keresd a helyit, a lokálist! Vidéki rokon, vidéki ismerős, a rokon szomszédja, (mármint nem ők, hanem ezek állatai,) bármi jó, a lényeg a táplálék, és a tartási körülmények. Ne feledd: az vagy, amit megeszel! Ne légy szója, kukorica, halliszt, meg antibiotikum; legyél inkább gyom, fakéreg, meszelt vakolat, földigiliszta, és moslék! LÉGY MOSLÉK!
- A megvett élelmiszert, mindegy, mi az, fogyaszd el! Ha nem megy, ajándékozd, adományozd el, vagy tartósítsd, fagyaszd, és legközelebb végy kevesebbet! (Általában: fogyassz kevesebbet.)

(A vizsgált étel ezúttal nem kap pontszámot, mivel a műfaj, amiben indult még eléggé kiforratlan, ezért igazságtalan és aránytalan lenne bármiféle számszerű értékelés.)