Az asszony régi vágya volt, hogy kipróbáljuk a helyet, hát elmentünk, és kipróbáltuk. Az Egyetem tériben voltunk, amit valamiért Papnövelde utcainak titulálnak, biztos jobban hangzik így. Egyébként elvileg mindegy, hogy melyikről beszélünk, hiszen franchise-rendszerről lévén szó, a világ (és benne Budapest) összes Padthai Wokbar éttermében ugyanazt, ugyanúgy kapja az ember.

Belépéskor két dolgot egyből levágtam: az egyik, hogy ez bizony egy gyorsétterem, minden ezoterikus sallangja ellenére; a másik pedig, hogy annak viszont eléggé profi.

Ugyan a sorban állva az étlapot a falon nem, viszont a valszeg igen jól temperált üvegkalickában szorgoskodó szakácsokat jól láttuk. Utóbb kiderült, hogy az étlappal nem feltétlenül megyünk sokra (mivel magyarul egy huncut szó sem volt rá kiírva), viszont a pénztáros lányok nagyon kedvesek, türelmesek, és segítőkészek.

Az összeállítási rendszer ötletes, és szimpatikus, olyasmi, mint a Subway-nál: választunk egy köretet, arra valami húsfélét, zöldségfélét, öntétet (free!), és ha kell, akkor extra feltétet.
Asszonyka kombinációja a rizstészta-füstölt tofu-kesudió(?)/zöldségmix(?) nem emlékszem-zöld curry szósz-koriander, míg az enyém az üvegtészta-csirke-fafülgomba-teriyaki-valamilyen hagyma, melyről hiába jópofáskodtam, a rendeléskor nem tudtam meg, hogy micsoda.

Ittunk továbbá helyben két teát, a sárgát meg talán a pirosat, és vettünk elvitelre egy palackos zöldet.

Új formátum jön: röviden összeszedem, mi tetszett, és mi nem.

Pozitívumok:
- az ételek frissen készülnek
- a látványkonyhában akár végig is követhetem a komplex szakácsmunkát (=a háromnegyed-kész összetevők összeforralása)
- a szakácsok mindegyike ázsiai, megkockáztatom, hogy thai
- mint már írtam volt, a pénztárosok rendben vannak
- az összetevőknél nincs csalás, minden az, ami: az üvegtészta pl nem cérnametélt, a rizstészta tényleg rizsből van
- a feltétek guszta, megtermett, színhús (vagy színtofu) kockák
- a tálalás is igényes, kis csipetnyi babcsírával díszítik az ételeket

Negatívumok:
- hiába friss az étel, ha a rendelés "A" és "B" felének elkészülte között - valamiért - öt percet kell ácsorogni az átvételi pult előtt
- a "valamilyen" hagyma, az igazából sült hagyma, ami elég jól megy mondjuk rostélyoshoz, de kissé zavaró volt az ázsiai kajában
- a feltéteknek semmi íze
- a szószoknak sincs semmi íze, a teriyaki alapból egy jellegzetes cucc, én semmit nem éreztem belőle, a curry szósz pedig csak csípős volt, semmi több
- a feltétek nevetségesen kevesek, konkrétan három nagyobb (=dobókockányinál kicsivel nagyobb), és egy kisebb cafat csirkét számoltam össze, és tofuból se volt több, a fafülgombát csíkokra metélve kaptam, talán egy fél evőkanálnyit össze tudtam volna szedni belőle (a kesudiót nem számoltam, de kb ugyanez)
- a kaja irtó száraz, ami számomra szokatlan egy ázsiai egytálételnél
- igaz, hogy belváros, este volt, és sokan voltak, de olyan a hangzavar az étteremben, mint egy iskolai menzán
- a teák bár hidegek voltak, meg jól néztek ki, de csak a színükben különböztek, ízükben nem
- az árak, Jézusom, azok az ÁRAK!!, ezt lentebb kifejtem

Mindezért a fincsiségért, némi borravalóval együtt, fizettünk 5600 ft-ot.
Ez kb úgy áll össze, hogy a köret 1090, a "hús"félék 4-800 ft, a "zöldség"feltétek 300, az extra feltétek pedig újabb 150 ft-ot tesznek hozzá. Felhívják a figyelmet, hogy négynél több feltétet nem célszerű kérni, tehát az átlagember egy hús-két zöldség kombóval nyomul, plusz szósz, plusz extra. Mi csak az alap mindenből egyet verziót ettük (lehet, azért is tűnt szegényesnek), mennyiségre elég volt, de árban súrolta a 2000-ret, csak a kaja!
Az üdítő a másik agyrém, értem én, hogy az hozza a profitot, de banyek 2,5-3 deci teáért (TEA!!) 490 ft, az combos.

Hogy érzékeltessem az arányokat: egy akármilyen random kínai büfében egy menü (leves+sima rizs+hagymás vagy szecsuáni vagy gombás vagy bambuszrügyes-gombás csirke) 1090-1190 ft, mellé a Co-Co Co üdítő (fél liter) másik 290.
De ha az ember többre vágyik a keményítős Na-glutamát mosléknál: az akciós dupla szusi menü (két leves, két bao előétel, és egy rahedli szusi) a Papírtigrisben, hétfőn és kedden, két személyre, két üdítővel kb 7000 ft.


Hogy mindezek ellenére kik azok, akik (világszerte) megtöltik ezeket az éttermeket?
Szerintem háromféle ember:
- turisták, akik unják már a Meki-BK duót, de nem mernek az otthoni komfortzónájukból kimozdulni
- első vacsorázós randizók, akik már elmúltak 20 évesek, de még fiatalabbak 30-nál, szóval Mekibe már ciki vinni a csajt, de rendes étteremre még nincs pénzük
- végül a legnagyobb csoport, azok a középosztálybeliek, akiknek nincs ízlésük, de nem akarnak prolinak tűnni. Ugyanezek az ízlés nélküli emberek járnak a Starbucksba is, szar kávét inni drágán, és ugyanők azok is, akik elmennek minden koncertre, amit az Arénában tartanak, és az ülőjegy drágább, mint 8500 ft.

Összegezve: az első benyomásom az volt, hogy a Padthai Wokbar az ázsiai közétkeztetés McDonald's-a, de végül ezt úgy pontosítottam, hogy inkább annak a Starbucks-a.

3/10