Atyavilág, kilenc hónap... nem, nem is mondok semmit. Csak kezdjük. Folytassuk. Mindegy, szóval: csináljuk.
Legelsősorban: mivel az eltelt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a blogot nemhogy perelésre kész nagyvállalatok, de még szimpla magánemberek se olvassák túl nagy számban (2017-ben, a vloggerség aranykorában meg eleve ki olvas/ír blogot?! Ez annnnyira 2000-es évek...), ezért az egyszerűség kedvéért a továbbiakban elhagyom a könnyen dekódolható álneveket.
Azaz emlékeztetőül: a Csíkos mostantól Tesco, a Madár Auchan, a Kicsi Lidl/Aldi (tényleg, van különbség?), a Fenyő pedig Spar lesz. A Coop a vidék boltja, CBA-ban pedig vásároljon az, akinek 100km-en belül nincs más alternatívája.
Most, hogy ilyen szépen rákötöttem az "ezeken kívül máshová úgysem jár senki" témával a GRobyra, vegyük mélyvizsgálat alá a címben említett péksüteményüket.
Röviden összefoglalva a GRobyban (legalábbis a Móriczon lévőben) forgalmazott pizzás táska a hasonló, saját márkás termékek állatorvosi lova. Az összes pozitívumát le tudom írni egyetlen rövid mondatban: nem arcpirítóan kicsi.
A negatívumok pedig következzenek tételesen:
- 165 ft-os árával kategóriáján belül sem számít olcsónak
- a reggel fél 8-as vásárlási időpont dacára hideg, merev, állagra szivacsos, talán tegnapi maradék? Mert annak viszont példamutatóan friss
- a teteje sajttal szórt, erről kizárólag a külalakja, és az érdes felülete árulkodik, a sajt semmiféle íz-vagy illattöbbletet nem nyújt
- a tölteléket körben vastag lenyomkodási-sáv óvja a kicsordulástól (na, nem mintha olyan sok lenne… sajnos?), ebben a sávban nyilván csak tészta van
- mely tészta levelesnek nem elég ropogós, keltnek nem elég puha, kenyértésztának meg rettentően semmilyen
- viszonzásul a megóvott töltelék konkrétan a Globus (vagy Univer)-féle, tubusos pizzakrém vödrös verziójából származik. Ez van benne, és semmi egyéb. Hogy érzékeltessem, mindez mennyire nyomorúságos:
- a tubusos pizzakrém az a termék, melyet senki emberfia nem tesz pizzára. (Lásd még: spagettikrém, gulyáskrém.) Ellenben elmaradhatatlan ízfokozója a fiatal, nem-irodai munkát végző munkavállalók párizsis zsemléjének. Egy időben annyit pakoltam a szendvicsbe, hogy utána évekig ránézni sem tudtam. Na, most, hogy vénségemre felküzdöttem magam a középosztály alsó peremére, a GRoby meglepett ezzel a tökéletesen kéretlen és kellemetlen ízemlékkel. Köszi.
Fogyasztását azoknak a lelkiismeret nélküli kontároknak és kufároknak ajánlom jó szívvel, akik kitalálták, megsütötték, és forgalmazták.
1/10
Utolsó kommentek