A blog karakterisztikájának, alapfilozófiájának egyik meghatározó sarokpontjához érkeztünk el. A most bemutatandó termék szimbolizálja mindazt az embertelen, kapzsi, hazug, kizsákmányoló, szabályzók nélküli vadkapitalizmust, amely lehetővé teszi, hogy ily mértékben tegyük tönkre, csapjuk be, semmizzük ki, és mérgezzük meg a fogyasztót. Vesszen az Ember, éljen a Fogyasztó! De ne túl sokáig, és addig se nagyon egészségesen.

Na jó, meglehet, kissé elragadtattam magam. De azt lássuk be, hogy a címben szereplő "élelmiszer" a vegyipar és az élelmiszer-ipar házasságának legtorzabb szülötte. Ugorjunk hát fejest az Ocsmány Ételek-tematika legmélyebb pöcegödrébe, a kenhető növényi zsírba.

Történelem és technológia: a margarin

Mint az tudvalevő, a háborúknak rengeteget köszönhet az emberiség. Például a régieknél korszerűbb, hatékonyabban gyilkoló fegyvereket. És a cukorrépából készült cukrot, amire pl az angolok jöttek rá, a napoleoni blokád idején. Vagy éppenséggel a margarint, amit a németek fejlesztettek ki az első VH élelmiszerhiányai során.

A margarin műétel. Na jó, ne ugorjunk ennyire előre, inkább oszlassunk el gyorsan pár félreértést.
Pl az első: a növényi olajból készült termékek egészségtelenek. Ez nem igaz.
Ahogy a marketingesek szorgos butításával ellentétben a vaj sem egészségtelen (sőt, egyedülálló B és D-vitamin forrás), úgy önmagában az olajos magvakból hidegen préselt olaj sem az.
A növényolaj (és az abból készült margarin) a feldolgozása során válik egyre egészségtelenebbé.
A "korszerű, modern" vásárlói elvárásoknak megfelelve a gyártás során forrón préselik, átgőzölik a napraforgó-magot, majd az így nyert olajat hidrogénezik (=savas gőzzel kezelik), szag-és íztelenné teszik, megszüntetik a zavarosságát, és megoldják, hogy ne csapódjon ki belőle a zsír (=homogenizálják).
A végeredmény kb annyira emlékeztet a szotyolára, mint a motorolaj.

Majd ezt a folyadékot, és annak gyártási melléktermékeit addig abuzálják, amíg egy vajszerű, hidegen se keményedő anyagot kapnak. Na, ez a valami a margarin.

Mint arra már céloztam, a margarinból a marketing és a média a háború gyűlölt kényszermegoldásából az egészséges táplálkozás zászlóshajóját kívánta kreálni, azzal a felkiáltással, hogy lám, a margarin védi a szívet(?!), mivel nincs benne zsír. (Mer' a zsír az rossz.) Mellékes körülmény, hogy semmi egyéb sincs benne - viszont valamiből mégiscsak áll, tehát az a valami egészségtelen. Alig 40 év elég volt a fogyasztóknak, hogy erre rájöjjenek, így manapság a vaj új reneszánszát éri - sajnos árban a margarin még mindig versenyképesebb.

A jelen: kenhető növényi zsír

Az egyik válságból a másikba zuhanó, folyamatos anyagi gondokkal terhelt bérrabszolga (=átlagember) irigykedve néz azokra a burzsoá jómódúakra, akik a 2-3000 ft/kg-os vajról szintén csak álmodozhatnak, de középosztálybeli felsőbbségük tudatában természetes mozdulattal teszik kosarukba a 600-1000 ft/kg-os árú margarint.
Az ilyen átlagemberek lógó orral veszik le a polcról a kenhető növényi zsírt, melynek kilója nincs 300 ft.

Hogy kerülhet valami ennyibe?

MI lehet ebben, ha ennyiből kihozzák úgy, hogy még az 50% körüli haszon is rajta van?

A kenhető növényi zsír elnevezést azok a trutymók kapják, melyek még az amúgy eléggé megengedő élelmiszer-ipari szabályozás szerinti margarin kategóriába sem férnek bele.
Állnak tehát a margarintermelés melléktermékeiből, töménytelen vízből, könnyből, keserűségből, és fájdalomból.

Kár volna bármelyik multi saját márkás termékét külön kipécézni, hisz mind ugyanaz: fél kilós műanyag tégely, rosszul záródó fedéllel, 160 ft-os átlagáron.
Benne seszínű kenőccsel, melyből dől a kicsapódó víz. A kenhető jelző óvatos túlzás, hisz ezek legtöbbje annyira lágy, hogy az önthető jelző jobban illene rájuk.
Íze és illata egyiknek sincs, de talán jobb is így.

Elmondható, hogy nincs az a finom szendvics, amit ne lehetne elcseszni egy kellően vastag réteg kenhető növényi zsírral - ami a fentiek ismeretében paradoxonnak tűnik, pedig nem az.

1/10

Legalja sorozatom következő részeiben várható termékek a Csízió pizzafeltét, és a 300ft/kg-os baromfipárizsi.