Bélpokol

A belső-Ferencvárosban található hely kedves cimborám által nagyon fel lett dicsérve, ennek megfelelően nem kis várakozással tekintettem a rám váró ételek elébe. Hogy csalódtam-e? Nem, azt semmiképpen sem mondanám.

A kétlyukú étterem bejárati oldalán behatolva pajtásomat a Soroksági útig kihallatszó kurjantással üdvözölte a kiszolgáló személyzet, a törzsvendégek megbecsülésére tehát nem lehet panasz.
Délidőben mentünk, hétköznap, a tömeget nem nevezném elviselhetetlennek; leginkább a vendégek folyamatos áramlásáról lehet beszélni.
Az ételek guszták voltak, és forrók.
Bár történt némi próbálkozás, hogy ingyen együnk ("a barátom neves gasztroblogger[!!], szóval úgy mérd az ennivalót, hogy meg fogja írni, mennyire ízlett neki"), de ez a kísérlet zátonyra futott az eladó nőstény kíméletlen mosolyán, és ügyesen előadott "fingom sincs mit beszélsz, érteni kicsi magyar" szemmimikáján. Sebaj; nem volt érvágás, mivel a hely a közepes árkategóriába tartozik, meghát igazából meg is lettem hívva.

A feltétek válogatásakor sárgább próbáltam lenni a narancsnál is, így volt némi elvi vitám az eladóval arról, hogy szerintem milyen összetevők jellemzik a gung-bao/kung-bao csirkét (uborka/cukkini, csirkeszív, esetleg zúza és máj), illetve a nyolckincs mártást (marha-csirkehús, bambuszrügy, többféle gomba, földimogyoró). Ő határozottan állította, hogy mogyoró a gung-baoban van, a nyolckincsben nincs. Annyi baj legyen, az igazat megvallva én nem is ragaszkodok a mogyoróhoz sem ételben, sem magában, szóval végül nem vittük kenyértörésre a dolgot.

A levesem temérdek volt, és tűzforró. Viszont tartalmas és ízletes.
Végül talán bamnuszrügyes-gombást ettem, shitake-és fafülgombával találkoztam szép számmal, a hús is jó volt. A rizs kissé sótlan és enyhén ragacsos, de mennyiségre pont jó.

TAO ital nem volt, úgyhogy epres Nesteával öblítettem le mindezt.

Haverom ugyan esküdözött, hogy ő még Prágából, sőt, Torontóból is visszajárna ide enni, én azért ilyen szélsőségekre nem ragadtattam magam.

7/10, az átlagosnál valóban jobb, de korántsem életem legjobb kínaija. Aki errefelé jár, és megéhezik, annak bátran ajánlom.